A konstruktivista építészet és az 1930-as évek egyik jelképének számítottak az ételgyárak. Az egykori külkerületekben ételgyárak, kultúrházak, munkásklubok, stadionok, üzletek épültek. A szovjet ételgyárak létének ideológiai-szociális indítéka volt: a „közétkeztetés iskolái”-nak feladata volt, hogy a szovjet társadalomból kiszorítsák a kispolgári otthoni étkezést, ugyanúgy az éttermeket, magán falatozókat, kocsmákat, italboltokat és egyebeket.

A Vaszilij-szigeti ételgyár

Bolsoj sugárút, Vaszilij-sziget, 68. / Koszaja linyija Vaszilij-sziget 3a / 25. linyija 10.

1930-1931 – Armen Konsztantyinovics Barugcsev, Izidor Albertovics Hilter, Joszif Ajzikovics Meersohn

A Vaszilij-szigeti ételgyár számára a nagykiterjedésű ipari körzet közelében választottak helyet. Az épület magába foglalta az üzemhelyiségeket, a félkész gyártmányok üzletét és az ebédlőt. A konyha 35 ezer adag ételt állított elő naponta, az étteremben 1500 ember tudott helyet foglalni. 1999–2000-ben a Vaszilij-szigeti ételgyárat a „Zemcov, Kondiajn és társai” építész iroda tervei alapján multifunkcionális kereskedelmi centrummá építették át: a belső udvar mozgólépcsőkkel felszerelt, balkonos, galériás átriummá alakult át, az épület homlokzatán pedig fémszerkezetek jelentek meg, megváltoztatva ezzel az épület arculatát.

A Vaszilij-szigeti kerület ételgyára napjainkban. A. V. Himicseva felvétele, 2017

A Vaszilij-szigeti kerület ételgyára napjainkban.
A. V. Himicseva felvétele, 2017

A főoldalra A projektről A projekt résztvevői Budapest építészete


Copyright © Szentpétervári Levéltári Bizottság, 2018.
Anyagok másolásakor a forrásra mutató hivatkozás szükséges.