A művelődési paloták programját úgy dolgozták ki, hogy az a fejlett kulturális-felvilágosodott centrum példaképét testesítse meg, és nagykiterjedésű városi kerületeket legyen képes kiszolgálni. Megvalósításukra nem kellett sokáig várni.

A Sz. M. Kirov Művelődési Palota

Bolsoj sugárút, Vaszilij sziget 83.

1931-1937. Noj Abramovics Trockij, Szolomon Nyikolajevics Kozak

A Sz. M. Kirov Művelődési Palota épületét eredetileg konstruktivista stílusban tervezték meg, nagy üveg homlokzatokkal és alacsony toronnyal, tetején az obszervatórium kupolájával. Végül az az elhatározás született, hogy a tervbe illesszék be az éppen divatba jövő neoklasszicista építészeti elemeket is: az üveghomlokzati síkokat monumentális klasszikus formák váltották fel, amelyek egy hatalmas hajótest benyomását keltették. A művelődési palota homlokzati, ablaktalan bemélyedéseibe a szocializmus építésének szentelt féldomborműveket terveztek elhelyezni, az ötletet azonban mégsem valósították meg. 1933. május 5-én a művelődési palotában ünnepélyesen megnyitották a színházat, könyvtárat a gyermekek szektorát és a sportlétesítményeket, 1934-ben pedig – felvette Sz. M. Kirov nevét. A Nagy Honvédő Háború idején kórház működött benne.
 

A főoldalra A projektről A projekt résztvevői Budapest építészete


Copyright © Szentpétervári Levéltári Bizottság, 2018.
Anyagok másolásakor a forrásra mutató hivatkozás szükséges.