Az első magyarországi, belső terében és alaprajzában modern, vasbeton szerkezetét felvállaló templom 1928–1929-ben vidéken, Győr-Gyárvárosban épült Árkay Aladár és fia, Bertalan tervei alapján, külsejében még históriai utalásokkal. Az első, teljességében modern épületet a római katolikus egyház a fővárosban emelte. A nagytemplom, kistemplom és csupasz vasbeton keretekből álló sisakú harangtorony (1935–1936, Árkay Bertalan) együttesét félköríves nyílású árkádsor köti össze. A ma közösségi házként működő kistemplom (1922–1923, Árkay Aladár) még az erdélyi népi építészet és a finn nemzeti szecesszió hatását mutatja. 1926-tól kezdve több hagyományos tervváltozatot készített Árkay Aladár a kistemplom bővítésére. A végleges terv kialakulásáig óriási változásokon ment át a koncepció, míg 1931 őszén a teljesen hagyományos megoldástól eljutott a modern templomig. Ebben első sorban a tervezésbe bekapcsolódó fiúnak, Árkay Bertalannak lehetett meghatározó szerepe párizsi, római, de elsősorban a bécsi, Peter Behrensnél végzett tanulmányai alapján.

Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom

XII. Csaba utca 5.

1932–1933
Építész: Árkay Aladár, Árkay Bertalan

A megépült templom a két világháború közötti magyar templomépítészet csúcspontja. A vasbeton szerkezet és a nagy üvegfelületek együttes alkalmazásának egyik első példája, külsejét nagy zárt tömegek jellemzik. Tömegkompozícióját a fekvő és álló hasábok játéka határozza meg, hatalmas figurális üvegablakokkal. A folyosószerű keskeny mellékhajókból jól rálátni az oltárra. Az oldalkápolnák közötti falrészekben elhelyezett ablaknyílások kifogástalan világítást szolgáltatnak. A hatalmas szentélyablakfal a főoltárkép funkcióját is betölti, Árkayné Sztehló Lili munkája. Az architektúrát a kortárs művészek színvonalas műalkotásai teszik teljessé. Műemléki védettséget élvez.

 

Árkay Aladár (1868–1932)
Tanulmányait a budapesti Műegyetemen kezdte 1886-ban, az építészet mellett festészetet is tanult. Párizsi tanulmányútja után szakmai gyakorlaton vett részt Bécsben Ferdinand Fellner és Hermann Helmer építész irodájában. A fővárosban 1910–1913-ban épült fel tervei szerint a bírák és ügyészek lakótelepe. A villanegyed a népi építészet formajegyeit hordozza. A fasori református templom a szecessziós építészet szakrális remeke, a századfordulós törekvések és a nemzetközi hatások összefoglalása. A főváros két világháború közötti építészetének egyik legtermékenyebb, meghatározó alakja.

Árkay Bertalan (1901–1971)
A budapesti Műegyetem elvégzése után (1925) a párizsi Academie des Beaux-Arts ösztöndíjasa volt, majd az apja által ajánlott és a modern építészet egyik központjának tartott Bécsben, Peter Behrens iskolájában folytatta tanulmányait. Korai villái még art deco stílusban épültek, a harmincas évektől pedig lapos tetős, szalagablakos, modern stílusú épületeket tervezett. Építészeti pályájának egyik fő területe – apjához, Árkay Aladárhoz hasonlóan – a szakrális tervezés.

A főoldalra A projektről Közreműködő intézmények Szentpétervár építészete


Copyright © Szentpétervári Levéltári Bizottság, 2018.
Anyagok másolásakor a forrásra mutató hivatkozás szükséges.