Budapest gyors népességnövekedésével és városfejlődésével a XX. század elején az oktatási infrastruktúra fejlesztése nem tudott lépést tartani, ami az iskolák túlzsúfoltságához vezetett, oktatási és közegészségügyi szempontból is sok problémát okozott. 1909 és 1912 között a közoktatás fejlesztése iránt elkötelezett polgármester, Bárczy István vezetésével a városigazgatás nagyszámú korszerű iskolaépület emelésével kísérelte meg pótolni a lemaradásokat. A magyar főváros egyik sűrűn beépített belső negyedében emelkedő kereskedelmi szakiskola ennek az iskolaépítési programnak a legnagyvonalúbb költségvetésű, reprezentatív alkotása volt.

VIII. kerületi felső kereskedelmi iskola

VIII. Vas utca 9–11.

1909–1913
Építész: Lajta Béla

A sok diákkal számoló, összetett építési program, a magas pedagógiai igények, illetve a telek viszonylag kis mérete és az utca szűkössége nehéz feladat elé állították a tervezőt, amit ő igen innovatív módon oldott meg. Lajta Béla egy L alaprajzú épületet tervezett, a telek mélyébe benyúló, hosszabb szárban a tantermekkel, a rövidebb — s a kedvezőbb megvilágítás kedvéért az utcavonaltól hátrébb húzott — utcai szárnyban az egyéb oktatási helyiségekkel. Az iskola részleteinek tervezésénél a korábbi budapesti iskolaépítések tanulságainak, valamint a legkorszerűbb iskolahigiéniai és iskolaépítészeti elveknek érvényesítésére törekedett — ezek meghatározásában a város műszaki szakemberein túl az iskola elméletileg képzett igazgatója is segítségére lehetett.

Az építők nemcsak funkcionális elrendezés, tágas és világos belső terek, hanem a diákok szépérzékét fejlesztő, esztétikus környezet megalkotására is törekedtek. A monumentális homlokzatképzés mellett a belső részleteknek a legkisebb elemekre is — például a lift belső terére vagy az elektromos kapcsolótáblák ajtóira — kiterjedő iparművészeti igényességű kivitele is ezt szolgálta. Az iskola bejáratainak és enteriőrjének e részletei Lajta Béla magyar népművészeti inspirációjú ornamentális művészetének leggazdagabb és jórészt máig fennmaradt együttesét képezik. Az épület téglahomlokzata nemzetközi viszonylatban is korszerű alkotás volt, amely leginkább a német AEG cég Peter Behrens tervei szerint szintén 1909–1911 között épített berlini Kismotorgyárának homlokzatával állítható párhuzamba.

A főoldalra A projektről Közreműködő intézmények Szentpétervár építészete


Copyright © Szentpétervári Levéltári Bizottság, 2018.
Anyagok másolásakor a forrásra mutató hivatkozás szükséges.