A dualizmus fél évszázada alatt létrejött a középületek egy részének ma is működő együttese. A XIX. század közepétől folyamatosan napirenden volt a legfelsőbb bíróságnak, a Magyar Királyi Kúriának a jelentőségéhez méltó épületben való elhelyezése. A Budapesti Királyi Ítélőtábla is épületgondokkal küszködött, így merült fel annak ötlete, hogy a két bíróságot egy épületben helyezzék el a Koronaügyész hivatalával és a Budapesti Királyi Főügyészséggel együtt. A megfelelő telek kiválasztásakor szerepet játszott a jó megközelíthetőség és az előkelő környezet. Az épület tervezésével 1891 novemberében Hauszmann Alajost bízták meg, Az épület felavatása a millenniumi ünnepségek sorába illeszkedett.

Kúria épülete

V., Kossuth Lajos tér 12.

1893–1896
Építész: Hauszmann Alajos
Kivitelező: Havel Lipót

Hauszmann-nak olyan épületet kellett terveznie, amely az Országház nagytömegű épületének környezetében is érvényesül. Céljához az antikizáló barokkot találta alkalmasnak. A 125 méter hosszú épület tömbjét középen korinthoszi portikuszon álló nagyméretű attika hangsúlyozza, amelyet két torony fog közre. A két oldalsó homlokzati szakaszt oszlopsor tagolja. Az épület szoros rokonságban áll a berlini Reichstaggal. Alkotójával, Paul Wallottal Hauszmann berlini éveiben szoros barátságba került. A Kúria homlokzatán és belső tereiben látványos szobrászati program érvényesült. Az épület magja és legnagyobb helyisége az aula. 24 méter magasan kialakított stukkóval díszített dongaboltozatos mennyezetét Lotz Károly nagyszabású festménye uralja. 1948-ig szolgált az épület kúriaként. 1951–1953 között kettéosztották az épületet, a tereket átalakították. A déli szárnyba a Munkásmozgalmi, majd Párttörténeti Intézet, míg az északiba múzeumok költöztek: 1957-től a Magyar Nemzeti Galéria, majd 1973-tól a Néprajzi Múzeum használta.

 

Hauszmann Alajos (1847–1926)
A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb magyarországi képviselője. Az olasz reneszánsztól a barokkstílusig ívelt pályája, de a szecesszió is megérintette. Budapesti és vidéki középületek, magánház és villa is készült műhelyében. Pesti és berlini tanulmányai után hazatért, majd 1868-tól több mint négy évtizeden át tanított a pesti Műegyetem. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt a századforduló magyar építészeire. Ybl Miklós halálát követően, 1991-től a királyi palota építésének vezetője. Munkásságát kitüntetésekkel, nemesi cím adományozásával ismerték el.

A főoldalra A projektről Közreműködő intézmények Szentpétervár építészete


Copyright © Szentpétervári Levéltári Bizottság, 2018.
Anyagok másolásakor a forrásra mutató hivatkozás szükséges.