Operaelőadásokat Pesten már a XIX. század elején is tartottak a középkori városfal Rondellájában, majd később a Német Színházban. 1840-től a Nemzeti Színház tűzte műsorára sikeres külföldi szerzők és a magyar nemzeti opera megteremtőjének, Erkel Ferencnek a műveit. Három évtized múlva ez az épület már nem tudott megfelelni a prózai és a zenés színház együttes követelményének. 1872-ben kerül sor egy „dalműszínház” koncepciójának kidolgozására. A palota elhelyezésére a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a kiépítés alatt álló Sugárút mentén fekvő Hermina teret javasolta. A tervezési programot az Ybl Miklós és Podmaniczky Frigyes elnökletével működő bizottság készítette. Az olasz reneszánsz stílusú épület tervezésére meghívásos pályázatot hirdettek Linzbauer István, Szkalnitzky Antal, Steindl Imre, Ybl Miklós, Ludwig Bohnstedt és Ferdinand Fellner részvételével. A pályázatot Ybl Miklós nyerte.

Magyar Királyi Operaház

VI., Andrássy út 22. – Dalszínház utca 3–9. – Hajós utca 4–10. – Lázár utca 19.

1874–1884
Építész: Ybl Miklós

Ybl a drezdai és a párizsi operaházakat tekintette előképnek, de maradéktalanul megvalósította a megadott építészeti programot. Az építész a ház tömegét az utca vonalától kissé hátrébb húzta, így az a zártsorú beépítésben is elég levegőhöz jutott. A homlokzat az észak-itáliai cinquencentót idézi. Meghatározó eleme a Colosseum-motívum. A kocsiáthajtóból az előcsarnokba jutunk, majd a fényűző, két szint magas lépcsőházba. Ybl remekül elkülönítette a reprezentatív, a közönségforgalmi és a személyzeti tereket. A Dalszínház utcai előtérből ünnepélyes Királylépcső vezet az első emeleti Vörös Szalonból nyíló királyi díszpáholyhoz. A nézőteret háromszintes páholysor és egy karzatszint határolja, mennyezetét Lotz Károly Olümposz című festménye díszíti. A vízhidraulikával működő tűzbiztos és halk színpadtechnika közel egy évszázadig üzemelt. Az Operaház 1884. szeptember 27-én a király jelenlétében nyitotta meg kapuit. Az épületet a múlt században háromszor korszerűsítették, napjainkban újabb felújítás zajlik.

 

Ybl Miklós (1814–1891)
A XIX. század második felének legnagyobb tekintélyű magyar építésze. Károlyi István gróf megbízásából az 1850-es évek első felében emelte a romantikus templomépítészet remekét, a fóti templomot és hasonló modorban Pesten az Unger-házat. Ettől kezdve egyre szaporodtak megbízásai: az arisztokratáknak vidéken kastélyokat, Pest-Budán palotákat, a polgároknak bérházakat tervezett historikus neoreneszánsz stílusban. Hild József halála után vezette a Szent István Bazilika építését. Több jelentős fővárosi középület: az Ideiglenes Képviselőház, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza, a Fővámház és az Operaház is életműve része. A rendkívüli munkabírású építészről, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet alelnökéről halála után közterületet neveztek el, szobra is itt áll.

A főoldalra A projektről Közreműködő intézmények Szentpétervár építészete


Copyright © Szentpétervári Levéltári Bizottság, 2018.
Anyagok másolásakor a forrásra mutató hivatkozás szükséges.