Az 1868-ban született, építészmérnök végzettségű Grünwald Mór sikeres vállalkozó volt a XIX–XX. század fordulóján. Idősebb fivéreivel és sógorával, Schiffer Miksa mérnökkel közös cégei az építőipar számos területén tevékenykedtek. Grünwald és Schiffer nevét azonban nem annyira az általuk tervezett vagy létrehozott műszaki alkotások, hanem a saját maguk és családjuk számára építtetett villák örökítették meg. Mindkét házat a kor jeles építésze, Vágó József tervezte, díszítésükben számos újító szellemű festő és szobrász (Rippl-Rónai József, Kernstok Károly, Fémes Beck Vilmos) működött közre — a magyar századelő művészetének párját ritkító műegyütteseit hozva létre.

Grünwald Mór villája

I. Ostrom utca

1914–1916
Építész: Vágó József

Schiffer Miksa villája 1912-re épült fel a pesti Városliget közelében, az Andrássy út mentén elterülő villanegyedben. Grünwald Mór nem sokkal ezt követően szerezte meg a budai Várhegy oldalában elterülő hatalmas telekcsoportot. 1914 és 1916 között építtette itt fel pazar villáját, amelyet azonban 1918-ban bekövetkezett halála miatt csak rövid ideig élvezhetett. A villa főépülete Budapest II. világháborús ostroma során rommá vált, ezért elbontották.

Az épületegyüttes a város felé lejtő legyező alakú telek csúcsában álló melléképületből, egy oszlopsoros, vízmedencés udvarból, és az ennek túloldalán emelkedő kétemeletes, tetőteraszos főépületből állt — utóbbi főhomlokzatával egy nagy kertre nézett. Az épület belső tereit elborító ornamensek a Lechner-iskola hagyományait követve még jórészt a magyar népi díszítőművészetből származnak, a belőlük alkotott kompozíciók, a dekoráció összhatása azonban már az 1920-as éveknek a történelmi stílusokhoz való visszafordulását előlegezi. A villa kertjében és enteriőrjeiben számos kvalitásos régi és kortárs szobor volt elhelyezve — ezek egy eltervezett, de az építtető halála miatt félbemaradt nagy szobrászati gyűjtemény magját képezték.

 

Vágó József (1877–1947)
A budapesti műegyetemen szerzett építész diplomát 1900-ban. 1902 és 1911 között fivérével, Vágó Lászlóval közösen alkotott. Vágó József Lechner Ödön leghűségesebb hívei közé számított, a testvérpár főbb művei ugyanakkor Lechner építészetétől eltérő karakterű, a geometrikus szecesszió stílusához sorolható alkotások, amelyekre a nagyvonalú, összefogott tömegformálás, a többnyire népművészeti eredetű, stilizált ornamentika, s a színvonalas képzőművészeti dekoráció jellemző. Társadalmilag elkötelezett építészként Vágóék a szakszervezetek és a Szociáldemokrata Párt számára is több jelentős épületet terveztek. A Tanácsköztársaságban betöltött pozíciója miatt Vágó József 1919-ben Olaszországba kellett, hogy emigráljon, s 1926-ig Rómában jórészt építészirodák beosztottjaként dolgozott. 1927-ben a Népszövetség genfi székházának tervpályázatán megosztott első díjat nyert. A kiviteli tervek kidolgozására négy másik pályázóval közösen kapott megbízást — az 1937-re elkészült épület klasszicizáló architektúrája azonban idegen Vágó modernebb terveiétől.

A főoldalra A projektről Közreműködő intézmények Szentpétervár építészete


Copyright © Szentpétervári Levéltári Bizottság, 2018.
Anyagok másolásakor a forrásra mutató hivatkozás szükséges.