A Pest városmagjában található Szervita téren, s az oda vezető Petőfi Sándor utcában a XIX. század elejétől kezdve sorakoztak az elegáns szabóságok, ruhakereskedések. A tér nyugati oldalát szegélyező házsor két- és háromemeletes, klasszicista eredetű bérházai 1900-tól hat- és hétszintes vegyes funkciójú épületeknek kezdték átadni helyüket, amelyek alsó szintjeiken üzlethelyiségeket, ezek felett bérlakásokat tartalmaztak. A korábban is a közelben működő «Leitersdorfer Dávid és fiai» szabóság tulajdonosai 1911-ben szintén itt vásároltak meg és bonttattak le egy régi bérházat, hogy annak helyén fivérük, Lajta Béla tervei szerint felépíttessék saját üzletbérházukat.

Lajta fivérek üzletbérháza, a felső üzleti szintek (félemelet és első emelet) alaprajza, 1911. Budapest Főváros Levéltára Lajta fivérek üzletbérháza, az egyik lakószint alaprajza, 1911. Budapest Főváros Levéltára.

Lajta fivérek üzletbérháza,
a felső üzleti szintek (félemelet és első
emelet) alaprajza, 1911.
Budapest Főváros Levéltára

Lajta fivérek üzletbérháza,
az egyik lakószint alaprajza, 1911.
Budapest Főváros Levéltára

 

Lajta fivérek üzletbérháza, főhomlokzat, 1912 k. (Erdélyi Mór felvétele) Budapest Főváros Levéltára Homlokzati részlet. Bartha Levente felvétele, 2011

Lajta fivérek üzletbérháza,
főhomlokzat, 1912 k.
(Erdélyi Mór felvétele)
Budapest Főváros Levéltára

Homlokzati részlet.
Bartha Levente felvétele, 2011

 

Főpárkány részlete. Bartha Levente felvétele, 2011 Lajta fivérek üzletbérháza, belső udvar – Ars Una, 1924/8–9. 311. p.

Főpárkány részlete.
Bartha Levente felvétele, 2011

Lajta fivérek üzletbérháza,
belső udvar – Ars Una,
1924/8–9. 311. p.

 

Udvari folyosó részlete. Bartha Levente felvétele, 2011 Rózsavölgyi Zeneműbolt enteriőrjének részlete, Kozma Lajos műve, 1912 – Magyar Iparművészet, 1913/8. 315. p.

Udvari folyosó részlete.
Bartha Levente felvétele, 2011

Rózsavölgyi Zeneműbolt enteriőrjének részlete,
Kozma Lajos műve, 1912
– Magyar Iparművészet, 1913/8. 315. p.

Lajta Henrik és Rezső üzletbérháza

V. Szervita tér 5.

1911–1912
Építész: Lajta Béla

A kicsiny telekre emelt ház szegecselt acéltartókkal épült alsó három szintjét bolthelyiségek foglalták el, felső négy, téglafalas szerkezetű szintjén szintenként két-két 180 m2-es, nagypolgári lakás osztozott. A tulajdonosok saját – „Európa legnagyobb szabó-üzlethelyiségeként” reklámozott – ruhaszalonja a második szintet foglalta el. Az épület üzleti szintjeinek homlokzati sávjai egykor teljesen üvegezettek voltak, felettük a lakószintek homlokzata színes kerámiapárkányokkal tagolt fehér mázas kerámiaburkolatot kapott. A párkányok ornamentikája az építész egyéni leleményeként magyarországi szlovák népi hímzések geometrikusan stilizált motívumaiból állt össze. A homlokzat szigorú tagolásrendjébe gondosan be voltak illesztve az üzletek feliratai is, amelyeket esténként a felettük húzódó párkányokba rejtett lámpák világítottak meg.

A Lajta-üzletbérház homlokzatának következetes vízszintes tagolása és síkszerűsége, magas tető helyett visszaugratott tetőemelettel való lezárása, fehér mázastégla-burkolata miatt építésének idején meghökkentő, vitatott alkotás volt. Az 1920-as évek végétől kezdték igazán nagyra értékelni, amikor a kortárs modernista törekvések saját előfutárjukat fedezték fel benne. Az épület földszintjén 1912-ben megnyitott „Rózsavölgyi zeneműbolt” berendezése a korszak magyar enteriőr-művészetének egyik főműve volt, amelyet az ekkor Lajta Béla irodájában dolgozó, később európai hírű építésszé váló Kozma Lajos tervezte.
A főoldalra A projektről Közreműködő intézmények Szentpétervár építészete


Copyright © Szentpétervári Levéltári Bizottság, 2018.
Anyagok másolásakor a forrásra mutató hivatkozás szükséges.