Az Egyetemi Könyvtár története szorosan kapcsolódik a tudományegyetem történetéhez. 1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása után a nagyszombati egyetem királyi egyetemi rangra emelkedett és megkapta a jezsuita egyetem könyvtárát, a mai Egyetemi Könyvtár elődjét. 1777-ben az egyetemet és könyvtárát Budára, a királyi várpalotába helyezték. 1783-ban II. József rendelete értelmében az egyetem Pestre került a ferences rend belvárosi kolostorába, ahol 1786-ban nyitották meg az intézményt. 1790-ben, II. József halála után a rend ismét birtokba vette a hajdani kolostor egy részét. Az Egyetemi Könyvtár és a szomszédos épület helyén egykor nagy terjedelmű emeletes épület állt, amelyre a ferences rend és a Királyi Tudományegyetem egyaránt igényt tartott. Hosszas pereskedés után az 1872 tavaszán létrejött megegyezés értelmében az ingatlant megosztották. Az épület állaga azonban annyira leromlott, hogy lebontották, és egy új épület emelését határozták el. A feladatokkal Szkalnitzky Antal építészt bízták meg.

Egyetemi Könyvtár

V., Ferenciek tere 6.

1873–1875
Építész: Szkalnitzky Antal
Kivitelező: Wechselmann Ignác

Az Egyetemi Könyvtár Magyarország első önálló könyvtári funkciójú létesítménye. A zártsorú, sarkon álló, kétemeletes épületet 1876 tavaszán díszes ünnepség keretében adták át. A Ferenciek terére néző főhomlokzatot oszlopos-timpanonos középrizalit emeli ki, amelynek földszintjén három azonos magasságú kapu nyílik. A Reáltanoda utcai hosszú oldalhomlokzathoz egy köríves egységgel kapcsolódik, amelyet kupola hangsúlyoz. Ez a sarokrész kissé megbontja az épület harmóniáját, de városképileg indokolt, különösen a szomszédos takarékpénztár megjelenése miatt. Az olvasóterem és a könyvraktár egy térben helyezkedik el, felidézve a barokk korban kialakult karzatos teremkönyvtár típusát. Az olvasóterem mennyezetét tartó boltívekre a tudományok és a művészetek allegorikus alakjai kerültek Lotz Károly festőművész munkája nyomán, és ő készítette az előcsarnokot díszítő ragyogó sgraffitókat is. Az épület központi fűtéssel, korszerű világítással és lifttel rendelkezett, a könyveket pedig modern vasvázas polcokon helyezték el.

 

Szkalnitzky Antal (1836–1878)
Pécsett és Prágában kezdte tanulmányait, majd Bécsben és Berlinben képezte magát, ahol később Friedrich August Stüler építész irodájában dolgozott. Hosszabb franciaországi és angliai tanulmányút után 1860-ban tért haza. 1862 és 1865 között Ybl Miklóssal együtt vezette a Stüler tervei nyomán emelt Akadémia székházának építkezését. 1864-től 1870-ig a Műegyetem tanára. Korai alkotása, a debreceni színház még romantikus stílusban készült. A Duna-parton állt Hungária Szálló, a Thonet-udvar, a főposta épülete és az Oktogon bérházai már a historikus neoreneszánsz jegyében készültek.

A főoldalra A projektről Közreműködő intézmények Szentpétervár építészete


Copyright © Szentpétervári Levéltári Bizottság, 2018.
Anyagok másolásakor a forrásra mutató hivatkozás szükséges.