Az 1867-es kiegyezést követően létrejött a modern magyar államszervezet és ezen belül a vámhivatalok rendszere, ezért a középületek sorában szükségessé vált egy új fővámhivatali épület. A fejlődő kereskedelmi élet elvárásai szerint a vámházat a forgalom központjában, a vasút és a kikötő közelében kellett elhelyezni. Az első tervek a mai Kossuth Lajos térre, a Parlament helyére készültek, de végül a ferencvárosi Duna-parton épült meg a Fővámház. A hajdani Dohányraktár és a Molnár-tó szomszédságába került közintézményt egy vastag betonrétegre állították. A házban a vámhivatal mellett a pesti pénzügyigazgatóság, a központi sóüzlet-igazgatóság és a bányatermék igazgatóság is helyet kapott. A hatóságok működéséhez roppant számú hivatali helyiségre és tágas raktárakra volt szükség. A tároló helyiségekbe az áru az alsó rakpartról négy alagúton át érkezett, amelyeket árvíz esetén zsilippel vízmentesen lezárhattak. Az épület földszintjén lévő sínekre futottak be a kocsik az elvámolandó termékekkel. Több száz munkás dolgozott az építkezésen, amelyhez a Dunán szállították az építési anyagokat. A legkiválóbb honi cégek együttműködésében készült el a 9500 négyzetméter alapterületű, 170 méter hosszú és 56 méter széles épület.
 |
 |
|
A Fővámház helyszínrajza. |
Részlet a lépcsőház két oldala felé.
|
 |
 |
|
Főhomlokzat középrizalitja. |
Az épület látképe Budáról. |
 |
Belső udvar. |
  |
|
|
A Pénzügyminisztérium Pest városának a Fővámház telkéről. |
|
Építészek csoportképe. |
 |
 |
|
A Corvinus Egyetem. |
|
Fővámház IX., Fővám tér 7–9. – Sóház utca 1–9. 1870–1874 A historikus neoreneszánsz egyik fő műve uralja a pesti alsó rakpart látképét. A szabadon álló kétemeletes épület tömegalakítása és felületképzése bécsi példákra vall, míg részletei itáliai előképekre támaszkodnak. A monumentális épületet középen és a széleken pavilonszerű kétemeletes tömbök tagolják, a középrészt baluszteres attika zárja. A homlokzatot Sommer Ágoston szobrai ékesítik. A dunai oldalon antik istenek, az északi részen az erény allegóriái, a délin pedig a magyar ősfoglalkozások alakjai láthatók. A vámház térszervezése világos. Nyújtott téglalap alaprajza a két hosszanti és a két keresztszárnnyal könnyen áttekinthető. A reprezentatív előcsarnok és az árkádos híddal kettéosztott, palotába illő díszudvar az itáliai cinquecentót idézi. A mellékudvarokat vasvázas üvegtető fedte. Az épület 1944–1945 fordulóján súlyos sérüléseket szenvedett. 1948-tól a Magyar Közgazdasági Egyetemnek alakították át, alapvetően megváltoztatva a belső tereket. A legfrissebb rekonstrukció 1989-1990-ben történt, ekkor sok elemet visszaállítottak az eredeti architektúrából. A díszudvar ismét eredeti térhatását mutatja, és az elfalazott öntöttvas oszlopokat is kibontották. Ma a Budapesti Corvinus Egyetem otthona.
|
| A főoldalra | A projektről | Közreműködő intézmények | Szentpétervár építészete |
|
|
|||