1839-ben Fáy András (1786–1864) kezdeményezésére létrejött az első önálló magyar pénzintézet, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár a takarékosság támogatására és az uzsora felszámolására. 1844-ben részvénytársasággá alakult, majd három év múlva megvásárolták az egykori Egyetem és Reáltanoda utca sarkán fekvő földszintes házat. 1858-ban újabb telekrészt vásároltak, majd pályázatot írtak ki a bővített saroktelekre. A résztvevőknek az épületben két funkciót kellett összekapcsolni: takarékpénztári tereket és bérlakásokat. Az eredményesen lezárult versengést ekkor nem követte építkezés. 1866-ban közgyűlési határozattal Ybl Miklós kapott megbízást a tervezésre. Az építész elgondolása szerint emelték az 1860-as évek elején a Budai Takarékpénztár székházát, a város első terméskőből készült épületét. Ybl ezzel a munkájával megfelelő jártasságot szerzett az új épülettípusban, amelyhez a korszakban egyre divatosabb reneszánsz elemek újrafogalmazását találta a legmegfelelőbbnek.
 |
Földszinti alaprajz |
 |
 |
|
Kerek lépcső alaprajza és |
Engedélyezési irat. |
|
Az épület összképe a sarok felől. |
 |
 |
 |
|
Az épület összképe. |
A kör alaprajzú lépcső |
 |
Az egykori pénzintézet főbejárata. |
|
Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza V., Reáltanoda utca 1–3. – Károlyi utca 12. 1866–1868, emeletráépítés: 1884 A zártsorban álló háromemeletes hivatali és lakóépület ötszögű belső udvar köré szerveződik, amelyet öt oldalról az egykori lakóépület függőfolyosós homlokzatai szegélyeznek, míg az utca felől a hajdani takarékpénztár kétemeletes homlokzata látható. A háromhajós, oszlopokkal tagolt bejárattal szemközti részbe kerültek a dísz- és tanácskozótermek. Az ügyfélforgalom a földszinten zajlott. 1884-ben az udvari irodarészt egy szinttel megemelték, és az emeleti bérlakásokba is irodák költöztek. Az épület városképi jelentőségű eleme a franciás kupolával koronázott saroktorony. A romantikus elemekkel kevert neoreneszánsz épület igazi szenzációja a felülvilágítós hengeres lépcsőház. Az öntöttvas oszlopokkal és konzolokkal tartott csigalépcső csak szintenkénti körfolyosókkal illeszkedik a falazathoz. A Takarékpénztárt 1948-ban államosították. Az épületet később a Fővárosi Vízművek székházként használta. 1999–2001 között helyreállították, azóta irodaház.
Ybl Miklós (1814–1891)
|
| A főoldalra | A projektről | Közreműködő intézmények | Szentpétervár építészete |
|
|
|||