A XIX. századi orosz építészetben, a nyugat-európaihoz hasonlóan, a klasszicizmust kezdi kiszorítani a történelmi építészeti stílusok visszamenőleges utánzása. Az építészek célul tűzték ki, hogy megújítják és gazdagítják eszköztárukat, de e megújulás forrásait a múlt díszítő formáiban keresték. A historizmus a szárnyaló fantázia szokatlan gazdagságát juttatta kifejezésre és megteremtette annak lehetőségét, hogy az elmúlt korok művészeti formái modern tervezői megoldásokkal keveredjenek.

Z. I. Juszupova hercegnő városi palotája (F. F. Szumarokov-Elszton palotája)

Lityejnij sugárút 42.

1852–1858 – Ludwig Bohnstedt építész alkotása

A palota B. N. Juszupov herceg és udvarmester özvegye, Z. I. Juszupova, szül. Nariskina hercegnő megrendelésére épült. A palota tervezésével Harald Julius von Bosse építészt bízták meg, de az általa bemutatott terveket és elképzeléseket a hercegnő nem hagyta jóvá és Ludwig Bohnstedtet bízta meg a munkával. A kétemeletes épület az olasz reneszánsz építészet formáit követve barokk elemek felhasználásával épült. A palota utolsó tulajdonosa Félix Juszupov (ifj.) volt. 1908-ban az épületet bérbe adták a drámai és zenés színházi szerzők szövetsége színházklubjának. Az első világháború idején a palota falai között kórház működött, az 1917. évi forradalom után pedig Julian Marchlevszkij nevét viselő Lengyel Művelődés Háza, 1934-től pedig a Politikai Felvilágosítás Háza kapott helyett az épületben. 1994 óta ebben az épületben található a külkereskedelmi, gazdasági és jogi főiskola.

A Szumarokov-Elszton-palota napjainkban a Lityejnij sugárút 42. alatt. A.V. Himicseva felvétele, 2017

A Szumarokov-Elszton-palota napjainkban a Lityejnij sugárút 42. alatt. A.V. Himicseva felvétele, 2017

A főoldalra A projektről A projekt résztvevői Budapest építészete


Copyright © Szentpétervári Levéltári Bizottság, 2018.
Anyagok másolásakor a forrásra mutató hivatkozás szükséges.